A tőzeg képződése, tulajdonságai, típusai, gyártása és alkalmazása 

A tőzeg kövület, fosszilis anyag, a mocsári növények pusztulása során keletkezett. 

A tőzeg összetétele és jellemzői: 

Tőzeg üledékes anyag, mocsaras vidéken lévő növények  bomlása során alakult ki. 

shutterstock_504827287.jpg

Tőzeg általában viszonylag laza szerkezetű, szürke, sárga, barna, barna, barna-fekete vagy fekete színű lehet. A tőzeg botanikai összetételében különböző növényi maradványokból áll: fákból, fák és cserjék gyökereiből, a lágyszárú növények különböző részeiből, valamint sypnowich és sphagnum féle mohákból. 

Tőzeg megújuló ásványi erőforrás és megújuló energiaforrás. 

A tőzeg a felszínen vagy több tíz méteres mélységben fekszik az ásványi lerakódások leple alatt. 

A tőzeget és a barnaszén. A tőzeg a barnaszéntől a szerves vegyületekben különbözik - több mint 50%-a száraz anyag.  A nagy nyomás és magas hőmérséklet hatása alatt, nagy mélységben a föld belsejében, a tőzeg barnaszénné alakul át. 

Tőzeg kémiai szempontból, ásványi és szerves komponensek összetett keveréke. Az ásványi összetevők tartalma nem lehet több, mint 50% szárazanyag szempontjából. Az ásványi anyagok jelenléte és mennyisége határozza meg a tőzeg hamutartalmát.  

A tőzeg kémiai összetétele és tulajdonságai közvetlenül a típustól függ. Fontos paraméter a botanikai összetétel és a bomlási fok. A tőzeg összetétele a következőkből áll kémiai elemek: szén – 48-65 % szerves anyag (a tőzeg szerves része, amely a szárazanyag, hamu kivételével), oxigén - 25-45 %, hidrogén - 4,7-7 %, nitrogén 3.8 %, kén - legfeljebb 1,2 % (ritka esetekben - akár 2.5 %), kalcium - legfeljebb 5 % és szilícium - oxid 43 % tömeg hamu, kalcium-oxid, akár 40 %, alumínium-oxid - legfeljebb 12 %, vas-oxid - legfeljebb 13%. Vannak nyomelemek is: cink - 250 mg / kg, réz - 0,2-85 mg / kg, kobalt az 0.1 – 10 mg / kg, molibdén, és 0.1-10 mg / kg, mangán - 2-1000 mg / kg. A tőzeg-bitumen szerves anyag-tartalmának összetevő-összetételében (benzolvegyületek) van 1.2-17 %, vízben oldódó és hidrolizálható anyagok 10-60 %, cellulóz, 2-10 %, huminsav – 10-50 %, lignin – 3-20 %. 

A tőzeg kémiai összetétele, ha elérte a legnagyobb mértékű lebomlást (70 %), minimális cellulóztartalom jellemzi, így főleg oldható és hidrolizálható anyagokból áll.  

A világ tőzegkészletei óriásiak, és különböző becslések szerint a következőktől mozognak 250 - 500 milliárd tonna. Kb 3% a szárazföldi terület. Az északi féltekén több a tőzeg, mint délen.  

A tőzeg kialakulása: 

Tőzeg mocsaras területen képződik, a folyó völgyeiben előforduló úgynevezett tőzeglápokban (árterek és teraszok) és a vízválasztókban. A lápi növények (fák, cserjék, fű, mohák, zuzmók, stb.) az évek alatt, elpusztulnak és a mocsár fenekére ereszkednek, ott az oxigénhiány miatt nem bomlik le teljesen a növényi maradvány, így  a biokémiai folyamatok hatására szerves anyaggá  fejlődik, ami struktúrálatlan (amorf) anyag. Ez a tőzeg. Bomlási és biokémiai folyamatok főleg az év melegebb időszakában történnek és fordulnak elő, alacsonyabb talajvízszintnél. A tőzeg szerves (biogén) eredetű.   

 A tőzeg kialakulásának és felhalmozódásának átlagos sebessége eltérő, és ez a növénycsoportok uralkodó forrásától függ, befolyásolja a földrajzi és éghajlati övezetesség, a hidrológiai és egyéb körülmények. 

shutterstock_1877625874_1.jpg

A tőzeg osztályozása. Típusok, altípusok, tőzegcsoportok  

Fenyőtőzeg -  Botanikai összetételben: 40 - 100 % fenyő és cserje maradványai. 

Fenyő-fű-tőzeg  - botanikai összetételében fenyő és gyep a fő összetevő 

Fenyő-sphagnum tőzegmoha - tőzegmoha fa-moha csoport, a botanikai összetételben 35-65 % sphagnum mohák maradványai és 15-35% fenyő. 

Fű tőzegmoha - Botanikai összetételben 40 - 100 % gyep maradványaiból, 35 % tőzegmoha és 15% fenyő. 

Éger tőzeg - tőzegfa csoport, a botanikai összetétele 40 -100 %-ban fa kéreg és az égerfa maradványai dominálnak. 

Fenyőtőzeg - 40 - 100 %-ban a fenyőfa maradványai dominálnak. 

Fűzfa tőzeg - 40 - 100 % -ban a fűzfa maradványai dominálnak. 

Nyír tőzeg - 40 - 100 %-ban  a nyírfa maradványai dominálnak. 

További tőzeg féleségek az jellemző növény szerint: luc tőzeg, nád tőzeg, sástőzeg…   

Tőzegkitermelés: 

A tőzeg kitermelése viszonylag könnyű, mert általában közel van a földfelszínhez.  

A tőzeg felhasználása: 

Tőzeg más ásványokkal ellentétben, összetett alkalmazással rendelkezik. Üzemanyagként, növénytermesztésben tápanyagutánpótlásra, kertészetekben közegként, szigetelőanyagként, vegyipari alapanyagként, környezetvédelmi és egyéb célokra használják. 

A tőzeget tartalmazó talajok természetes szűrőként szolgálnak a természetesekhez vizeket tekintve. 

A tőzeg helyreállító funkcióval rendelkezik. Helyreállítja az elszegényeket, kimerült, szennyezett és erodált talajokat. Hatékonyan elnyeli a nehézfémeket, nitrátokat és egyéb szennyeződéseket is.  Csökkenti a peszticidek hatását. 

A legszélesebb körben tőzeg és annak feldolgozási termékei (fulvosavs, huminsav, stb.) használatosak a mezőgazdasági termelésben. A mezőgazdaságban a talaj humusztartalmának utánpótlására használják vízmegkötőképesség javítására és a talajok fizikai és biológiai tulajdonságainak változtatására. A tőzeg minden szükséges növényi tápanyagot tartalmaz a növények számára könnyen felvehető formában. Javítja a talaj porozitását, optimálissá teszi kémhatását.  Antiszeptikus tulajdonságokkal rendelkezik, így gátolja a patogén mikroflóra fejlődését. 

Forrás: https://sciencealpha.com/hu/peat-formation-properties-types-production-and-application

 Növekvő igény a tőzeg helyettesítésére 

A kertészetek egyre gyakrabban használnak a korábbiaknál fenntarthatóbb anyagokat a növénytermesztés során (például tőzegmentes komposztot). De mi teszi a tőzegmentes komposztot fenntarthatóbb választássá?

A tőzeg mint termesztőközeg előnyei

A tőzeg számos olyan tulajdonsággal rendelkezik – akár a táptalaj fő összetevőjeként, akár talajjavítóként –, amely egyedülálló és keresett termékké teszi a kertészetek és a mezőgazdasági növénytermesztés számára. Javítja a talaj szerkezetét, javítja a vízvisszatartást a könnyű homoktalajokban, és segít csökkenteni a tápanyagok kimosódását. A tőzeg saját tömege közel 20-szorosának megfelelő vízmennyiséget képes megkötni. Szellőzteti és javítja a nehéz agyagos talajokat, azok vízelvezetését, lehetővé téve a gyökerek lélegzését, növekedését és a tápanyagok jobb felszívódását. Előnyös a talaj pufferkapacitása szempontjából, mivel nagyon jól tolerálja a pH-változásokat. Jó hatással van a kationcserélő kapacitásra, amely segít megtartani az ásványi anyagokat, idővel felszabadítja azokat. Megakadályozza a műtrágyák kimosódását. Gyomoktól és szennyezőanyagoktól mentes természeti erőforrás. A tőzeg lehetővé teszi a növények növekedését levegős és jól strukturált talajban, garantálva az egészséges, erőteljes kultúrát. A hazai piacon szinte valamennyi népszerű gyártó (Stender, Kekkilä, Novobalt, Pindstrup, Klasmann stb.) tőzegterméke elérhető. Azonban a hazánkban is nagy népszerűségnek örvendő gyártók, mint a Stender és a Klasmann is intenzíven dolgoznak azon, hogy minél tökéletesebb tőzeghelyettesítőt hozzanak létre. A hazai piacon gazdag a kínálat talajjavító termékekből (pl. Meliorit, Terrum-M, Alginit, Agrolit-L, Kókuszfölt Triópakk, DCM Vivimus stb.), amelyek egyfajta alternatívát kínálnak a tőzeggel szemben.

2112174710-huge_1.jpg

Gyomoktól és szennyezőanyagoktól mentes természeti erőforrás

Miért fontosak a tőzeges területek?

A Föld szárazföldjének mindössze 3%-át borító tőzeglápok tartalmazzák a világ talajszén-készletének legalább negyedét. A tőzeglelőhelyek rendkívül változatos helyek, amelyek fennmaradásától sok faj léte függ. Továbbá a tőzeglápok fontos szövetségesek az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mégpedig azért, mert a bolygó egyik leghatékonyabb szén-dioxid-elnyelői. Egyes becslések szerint kétszer annyi szenet tárolnak, mint a világ erdei. Ráadásul ez még nem minden: a tőzeglápok az árvízkezelés kiváló és egyben természetes formái is, nedvszívó tájak, amelyek hatalmas mennyiségű csapadékot tudnak felszívni, csökkentve az áradások kockázatát. Ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy elpazaroljuk ezeket.

A tőzegláp helyreállítása 5–30 évig tarthat, előre meghatározott kritériumoktól függően, mint például a tipikus növény- és állatvilág, vízállás, szénmegkötés.

Az egyes tőzeges területek szintjén az élőlények sokfélesége kivételes lehet. Például az írországi Waterford megyében található Fenor Bog lúgos lápvidékén 118 növény- és 214 gerinctelen élőlény, madár- és emlősfaj található, és mindez kevesebb mint 1 négyzetkilométeren belül. A jövő szempontjából nagy veszélyt hordoz magában, ha a tőzeges területek biodiverzitása csökken.

Ennek az okai a következők lehetnek: az élőhelyek elvesztése, az invazív, idegen fajok megjelenése és elterjedése, a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és tőzegkitermelési célú túlzott kitermelés, a tápanyagszennyezés és a klímaváltozás. A tőzegképződés folyamata szempontjából elengedhetetlen, hogy a tőzeglápokon jelen legyen bizonyos növény- és állatfajok együttese, gondolunk itt a tőzegképző növényfajok, illetve a növények regenerálódását segítő állatok jelenlétére. Ezek védelme és/vagy helyreállítása fontos feladat. Míg a szerves talajok nagymértékben hozzájárulhatnak a mezőgazdasági termeléshez, a szerves talajok lecsapolásából eredő visszafordíthatatlan folyamatokat óvatosan kell kezelni. A tőzeglápok észszerű felhasználásának magában kell foglalnia a szomszédos és globális környezetre gyakorolt elfogadhatatlan ökológiai hatások elkerülését.

shutterstock_2122301213_1.jpg

A szubsztrátumipar évtizedek óta keresi a tőzeg alternatíváit

Megoldások a tőzeg helyettesítésére

A szubsztrátumipar évtizedek óta keresi a tőzeg alternatíváit, és ezeket egyre inkább alkalmazzák. A termelők és fogyasztók által támasztott mennyiségi és minőségi követelmények azonban még nem mindig teljesíthetők. Ezenkívül minden anyag szénlábnyomát tovább kell tanulmányozni, beleértve a szállításukkal és újrahasznosításukkal kapcsolatos részleteket is. Az ipar erősen elkötelezett a felelős tőzegláp-gazdálkodás mellett, és lehetőség szerint igyekszik minimalizálni annak káros hatását.

Évekkel ezelőtt a tőzegmentes termékeket általában kevésbé kedvelték, mint a tőzegalapú változatokat. Sok esetben jogos volt a „távolságtartás”. Mára, az intenzív K + F tevékenységnek köszönhetően számos termék került kifejlesztésre és finomításra. Ezek ma már ugyanolyan jók vagy még jobbak is, mint a hagyományos tőzegalapú talajjavítók a piacon. A természet leutánzása azonban mindig is nehéz feladat volt. Ez a tőzeggel kapcsolatban is igaz. Ezért a kereskedőknek fel kell hívniuk a kertészek és a gazdák figyelmét a tőzeg és az azt helyettesítő anyagok, például a farost vagy komposzt eltérő tulajdonságaira is, hogy a lehető legkevesebb csalódás érje a fogyasztókat a növénytermesztés során, hiszen ez ronthatná a tőzegmentes talajok széles körű elfogadását.

A kókuszdió ideális pH-értéke 6,0, ami tökéletes a legtöbb növény számára, és természetes gombaölő tulajdonságokkal rendelkezik.

Emellett a csökkentett tőzegtartalmú vagy tőzegmentes termesztőközeg használata a növénytermesztésben gyakran megkívánja a korábban alkalmazott technológia, például az öntözés és tápanyagellátás módosítását. A legtöbb megvásárolható tőzegmentes keverék az itt következő összetevők közül egyet vagy többet is tartalmaz. Ezek összetételükben gondosan kiegyensúlyozottak, hogy a hagyományos tőzegalapú termékekkel azonos vagy nagyon hasonló termesztési feltételeket biztosítsanak:

Kókuszhéj (kókuszrost). A kókuszhéj rostjai a tőzegmoha legismertebb alternatívájának számítanak. A kókuszdió kiváló vízmegtartó képességgel rendelkezik, súlyának 10-szeresét képes magába gyűjteni. A talajhoz való hozzáadása elősegíti a megfelelő vízelvezetést és levegőztetést is, így a növények gyökerei sok vizet és oxigént kapnak.

Fás anyagok (kéreg, farost, faforgács stb.). A fás anyagok nem számítanak a legideálisabb tőzegmoha-alternatívának, habár bizonyos előnyeik vannak. A faalapú anyagokat évtizedek óta adják a kereskedelmi talajkeverékekhez, hogy javítsák a vízvisszatartást és a szerves anyagok hozzáadását. Megnyitják a talajt, a jobb légáramlás és vízmozgás elősegítésére. A fa pH-

értéke alacsony lehet, így a talaj savasabbá válik, ami jó a savkedvelő növényeknek, de nem a legjobb választás a lúgosabb környezetet kedvelő növények számára. Komposzt. A komposzt tele van jótékony mikrobákkal és tápanyagokkal, és általában „fekete aranynak” is nevezik. A mezőgazdasági, növényi hulladék lebontásából készült komposzt gazdag mikroorganizmusokban, amelyek hasznosak a talaj számára. A „fekete arany” segíti a vízelvezetést, és tápértéket biztosít. A komposzt természetesen nem új dolog a gazdák számára, ugyanakkor hatékony tőzegmoha-alternatívaként is használható. Talajhoz adva javíthatja a talaj szerkezetét, fokozhatja a víz beszivárgását és visszatartását, valamint hasznos mikrobákat adhat hozzá. A komposzt használata segít csökkenteni a hulladéklerakókba kerülő hulladék mennyiségét, miközben gazdag tápanyagot biztosít a talajnak, csökkentve a műtrágya iránti igényt.

Szerző: Czékus Mihály

Forrás: https://mezohir.hu/2022/08/29/agrar-egyre-gyakrabban-keressuk-tozeg-helyettesitojet-mezogazdasag/